Diós kosárka

Nem igazán szerettem volna túl sok klasszikus süteményt készíteni. Inkább az újdonságok érdekelnek jobban, a modern alapanyagok és technikák. De persze tudom, hogy a mai új hullámos cukrászat alapja a hagyományos cukraszat így ezeket is ismernem kell. Férjem kívánsága volt különben, hogy készítsem el ezt a süteményt neki. Másik a kedvence a barack (barack formájú lakodalmas sütemény, ami rumos-diós töletelékkel van megtöltve) de azt garantálhatom, hogy nem fogok készíteni 😅 Egyébként meglepően feladta a leckét számomra ez a kosárka. Gyakran előfordul velem, hogy alábecsülök 1-1 receptet és úgy vagyok vele, hogy egy vasárnap ebéd után gyorsan összedobom és kész is. Aztán menetközben kiderül, hogy nem eszik olyan forrón a kását és jól megszivom, hogy az egész vasárnap estem rámegy. Persze én ezt nem érzem elvesztegetett időnek, mert élvezem minden percét és közben tanulok, fejlődők. Csak Férjem morog mindig, hogy már megint a konyhában töltöm a hétvégét 😬 de hat ez van ha valakinek van egy szenvedélye...
Amikor hagyományos, igazi nagyi féle süteményt szeretnék készíteni, szinte mindig Gabriellát hivom segítségül. Az Ő munkásságát már jópár éve ismerem, követem minden platformom. Persze teljesen mást stílust képvisel mint Havas Dóra de pont ezért szeretem. A legtöbb receptje anyukája megsárgult lapú süteményes könyvéből van és pont ezért olyan izgalmas számomra. Sajnos nálunk nem voltak azok a hagyomásnyosnak mondható nagyik, akik egész nap sütöttek, főztek így nem is tudtam sok trükköt ellesni Tőlük. Gabriella receptjei egy kicsit ezt pótolják nekem és segítenek eligazodni az omlós linzerek, gyümölcsös piték vagy a csodálatos kelt tészták világban. Igazán hálás vagyok ezért neki ☺️ Szóval az Ő recepjtével dolgoztam melyet itt találsz, néhol alakítottam rajta de nem sokat. Csakis házi sárgabarack lekvárral készítem, amit minden júliusban Apukám barackjából főzünk a Férjemmel ☺️ A dió sajnos már nem házi mert tönkrement a diófánk 😞 ezzel kapcsolatban csak annyit jegyeznék még meg, hogy nincs igazi darálóm ezért a konyhai apritóba tettem a diót. Kicsit rusztikusabb, nagyobb darabok lettek de nekem még külön jól is esett néha ráharapni egy-egy nagyobb darab dióra ☺️. Szerintem ha van kedved nosztalgiázni és van pár szabad órád mindenképp próbáld ki az omlós tésztában rejlő baracklekváros, diós habos finomságot!

Hozzávalók: (kb. 40 db kosárkához)

A tésztához:

• 20 dkg hideg vaj (legtöbb recept margarint ír, 25 dkg-t de én már nem sütök margarinnal így kiváltottam vajra, viszont abból 25 dkg-t soknak éreztem)
• 4 db tojássárgája
• fél csomag sütőpor
• 40 dkg liszt
• csipet só
• 1 csomag vaníliás cukor 
• 4 ek. porcukor
• fél citrom leve

A krémhez

• 4 db tojásfehérje
• 10 dkg porcukor
• csipet só
• 25 dkg darált dió 
• pár csepp citromlé

+házi baracklekvár

+40 db kosárka forma

Elkészítés:

 Előszőr a tésztát tesszük össze mert annak állni kell a hűtőben. A lisztet elkeverjük a sütőporral és a sóval, hozzáadjuk a porcukrot, vaníliás cukrot, a tojások sárgáját és a hideg vajat (azert fontos a hideg vaj, hogy könnyebb legyen a tésztával dolgozni)

Kézzel dolgozzuk össze, hogy homogén legyen. Gyorsan

 dolgozzunk, hogy a vaj ne olvadjon fel.

Amikor már nincsnek benne darabkák, hanem szép sima és elválik az edény falától és a kezünktől, gombócot formázunk belőle, becsomagoljuk és 1 órára hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen a vaj.

Ha letelt az 1 ora, lisztezett deszkát kb. 5 mm vastagra nyújtjuk és a kosárkánk átmérőjének megfelelő pohárral kiszaggatjuk a tésztát. 

Kivajazzuk a kosárka formákat és a tészta korongok az óvatosan belenyomkodjuk. Mindegyik aljába egy kiskanál házi baracklevártteszünk. Félretesszük és elkészítjük a krémet

Ehhez a tojásfehérjéket egy csipet sóval felverjük.

Mikor már majdnem kemény elkezdjük adagolni hozzá a porcukrot és szép fényes, kemény habot verünk belőle. Mikor kész pár csepp citromlevet adunk hozzá és egy spatulával beleforgatjuk a darált diót.

Habzsákba töltjük és a baracklekváros kosárkákat háromnegyedig meg töltjük. 

180 fokra előmelegitett sütőben, alsó-felső funkción szép aranybarnára sütjük a kosárkáinkat (nekem 15-20 perc volt).

A formákban hagyjuk kihűlni, majd óvatosan a tenyerünkbe fordítva kicsúsztattjuk a formákból. Porcukorral megszórva kínáljuk!

Nem mondom, hogy egy gyors vasárnapi ebéd utáni süti, de ha van kedved kicsit pepecselni akkor mindenképp megéri, a család meghálálja ☺️

Boldog sütizést! 

Cili 😘